Az önszeretet nem érzés, hanem tett - Mikor tettél valamit magadért utoljára?
Kezdj másképpen gondolkodni magadról
A dolgok nagyon gyakran nem a jelenben romalnak el.
Néha csak tovább éljük azt, amit gyerekként tanultunk a szeretetről.
👉Hogy akkor vagy elég, ha tűrsz.
👉Ha csendben maradsz.
👉Ha mindent kibírsz.
A gond csak az, hogy felnőttként ugyanezek a minták tartanak minket olyan kapcsolatokban, ahol már rég nincs jelen az, amire igazán vágyunk:
👉biztonság,
👉méltóság,
👉valódi közelség.
Ez az írás nem ítélkezik – hanem segít megérteni, hogyan alakult ki mindez, és hogyan kezdhetsz el végre másként gondolkodni magadról.
1. Miért fontos az önszeretet?
Mert aki nem szereti magát, az vagy túl sokat ad – vagy semmit.
Vagy mindent elvisel – vagy falat húz.
Az önszeretet nem önzés, hanem stabilitás.
A kapcsolataink minősége csak annyira lehet egészséges, amennyire mi magunk egészséges kapcsolatban vagyunk önmagunkkal.
Gondolj csak bele: ha valaki úgy nőtt fel, hogy mindig „jó kislánynak” kellett lennie – csendben maradni, alkalmazkodni, nem zavarni másokat –, akkor felnőttként is ezt a mintát viszi tovább.
Ő lesz az, aki akkor is "igen"-t mond, ha belül már ordítja
a "nem-"et.
Aki inkább megmagyarázza a másik viselkedését, mint hogy kiálljon magáért.
Aki attól fél, ha önmaga lesz, akkor majd „nem fogják szeretni.”
És ez nem azért van, mert gyenge – hanem mert még nem tanulta meg, hogy a szeretet nem jutalom, hanem jog.
És ezt először magunktól kell megkapnunk.
Az önszeretet az, amikor nem várod meg, hogy más mondja: „elég vagy így is” – hanem elkezded elhinni ezt saját magadnak.
Ha mindig azt tanultad, hogy csak akkor vagy szerethető, ha alkalmazkodsz – itt az ideje másképp nézni magadra. Nem vagy túl érzékeny. Nem vagy túl sok. Nem kell kevesebbnek lenned, hogy elférj valaki mellett. Az önszeretet nem luxus, hanem az a belső talaj, amire végre tisztességes kapcsolatok épülhetnek.
Az ördög talicskája, ez kedves, fordulatos sztori ebben segít. Nem mást akar belőled faragni, hanem azt adja vissza, aki már most is ott van benned.
Csak eddig nem hittél neki.
2. Nézz tükörbe –
de most másképp
Kérdések, amikkel elindulhatsz:
– Hogy beszélek magammal, amikor hibázom?
– Megengedem magamnak az örömöt – vagy csak, ha „megérdemlem”?
– Mikor éreztem utoljára, hogy tényleg jó velem lenni?
És itt most nem egy Insta-poszt szelfis nézésről van szó. Ez az a tükör, ahol nem a hajad állása a kérdés – hanem az, hogy el tudod-e viselni a saját tekinteted.
Például: Amikor valamit elrontasz, mit mondasz magadnak?
„Ügyetlen vagyok. Na persze, ez is csak velem fordul elő. Hogy lehettem ilyen buta…”
Ezek nem csak mondatok. Ezek rezgések, ez energia, ez program.
Ezek naponta mélyítik a szakadékot közted és közted.
És mi van akkor, amikor öröm ér? Dicséretet kapsz, szeretetet, egy jó érzést…
El tudod fogadni? Vagy inkább reflexből hárítasz?
„Á, ez semmi… igazából csak szerencsém volt… nem is vagyok olyan jó…” – ismerős?
És mikor volt az, amikor csak úgy… jól esett a saját társaságod?
Nem kellett megfelelni, sem teljesíteni, csak ott voltál magaddal – békében.
Ha nem emlékszel ilyen pillanatra, akkor lehet, hogy itt az idő újratanulni a kapcsolatot önmagaddal.
3. Adj magadnak valamit ma
Egy döntést. Egy határt. Egy pihenést. Egy Nem-et. Az önszeretet nem hangulat, hanem cselekedet.
Ez lehet az, hogy ma nem nyitod meg az üzenetet, amitől szorongani kezdesz.
Hogy ma nem mész el ahhoz a baráthoz, akivel minden találkozás után úgy érzed,
egy kicsit kevesebb lettél.
Hogy ma nem húzod tovább a munkát este kilencig – csak azért, hogy valaki másnak ne okozz csalódást.
Lehet, hogy ma azt adod magadnak, hogy nem veszed fel a telefont,
csak mert csörög.
Hogy megkérdezed magadtól: nekem most mire lenne szükségem? – és nem nevetsz bele a válaszba.
Az önszeretet nem nagy gesztus.
Nem egy spa-nap vagy új ruha.
Hanem amikor végre komolyan veszed a saját érzéseidet.
Írj fel magadnak ma reggelre egy önszeretet-gyakorlatot.
Akár csak annyit: „Ma nem magyarázom meg magam. Ma nem kérek bocsánatot azért, mert vagyok.”
És ha ez nehéz, akkor is csináld. Pont akkor van a legnagyobb ereje.
4. Vállald fel a belső kritikust
Nem kell elhallgattatni – de nem is kell elhinni neki mindent.
Tudod, az a hang, ami azt mondja:
„Ezt úgyis elrontod.”
„Más már rég túl lenne ezen.”
„Te nem vagy elég jó ehhez.”
Ez a hang nem te vagy.
Az csak egy visszhang. Lehet, hogy a gyerekkori tanár hangja. Egy szülőé.
Egy korábbi társé. Vagy mindegyiküké összeolvadva.
Sokáig azt hitted, hogy ha elég szigorú vagy magaddal,
akkor majd jó leszel. Elég leszel. De a belső kritikus nem tanít – csak megakaszt.
És tudod, mi a legnagyobb erő? Amikor nem próbálod elnémítani – csak nem dőlsz be neki többé.
Ott van, megszólal… és te nem reagálsz rá azonnal. Megfigyeled. Megnevezed. Azt mondod: „Hahó, ismerlek. Régi történet. Most másképp döntök.”
Ez már önszeretet. Nem az, amikor elhiszed, hogy tökéletes vagy – hanem amikor elhiszed, hogy nem kell tökéletesnek lenned ahhoz, hogy elég legyél.
5. És ha visszacsúszol? Kezdd újra. Nem baj.
Nem fog minden nap menni.
Lesz olyan nap, amikor újra elhiszed, hogy túl sok vagy. Vagy túl kevés. Amikor megint nem mersz nemet mondani, vagy csak túl sokáig hallgatsz, pedig belül már rég ordít valami.
És ilyenkor jön az, ami eddig mindig: az önvád.
De figyelj: a visszacsúszás nem bukás – hanem emberi tapasztalat.
Az önszeretet nem arról szól, hogy mostantól minden pillanatod ragyogás. Hanem arról, hogy amikor újra eltakarnád magad – mégis ott maradsz magad mellett.
Mint amikor újrakezdesz egy utat. Nem az elejéről, csak onnan, ahol letértél róla. Nem baj, ha megálltál. Nem baj, ha visszaléptél.
A lényeg, hogy tudd, hová mész – és ne hagyd ott magad újra.
Az önszeretet nem sprint – hanem egy újra és újra meghozott döntés. Nem tökéletesség – hanem irány. És te most már tudod, merre van az előre.
Nem kell mindig jól mennie. Elég, ha nem hagyod ott magad. Az ördög talicskája, öfejlesztő sztoriebook sem csodát ígér, hanem valóságot:
saját tempóban, saját igazságban, saját oldalon.
Mert nem kell újra nulláról indulnod – csak emlékezni arra, hová tartasz.
Ha nem tudod, hányadán is állsz magaddal, két tesztünk is van, amelyekkel lemérheted, hol állsz az önszeretet, és hol a belső gyermekeddel való kapcsolatodban.
Eleged van a kapcsolati káoszaidból? Jó helyen vagy.
Ez nem egy szokványos párkapcsolati blog.
Itt gubancokat bogozunk, játékos teszteken keresztül ismerjük meg önmagunkat, és közben nevetve tanulunk. Ha unod a kliséket, szeretnéd végre visszakapni a saját életed, és újra felszabadultan nevetni, köztünk a helyed. Itt nem vagy egyedül.
Csatlakozz!
Created with © systeme.io
Privacy policy | Terms of use | Cookies