A párod bánt téged vagy te bántod magad?

1. Hogyan szeresd meg a veszekedést és miért?

4 felismerés, ami egy veszekedés mögött lapulhat, ha elég bátor vagy benézni a színfalak mögé 

Veszekedtek.

Agyad a világűrben kering, hogy lehűtse magát,
lelked a poklok mélyén ég önemésztő tűzben…

Én meg azt mondom: szeresd meg a veszekedést!
NOOORMÁÁÁLIIIIS?


Igen. Lehet, kicsit szokatlan, de normális.
Igen. Azt mondom, nem feltétlenül bántott.

 👉Lehet, hogy csak rosszul nézett rád.
 👉Vagy nem szólt vissza időben.
 👉Vagy valamit mondott, ami úgy hasított beléd, mintha megint gyerek lennél,
és épp elfelejtettek volna hazavinni az óvodából.

A veszekedéseink ritkán szólnak arról, amiről látszólag szólnak.

És lehet, hogy a párod nem is tud róla, hogy egy régi csalódást,
egy elvarratlan fájdalmat cibál épp elő belőled a reakciójával.

De te már remegsz, zokogsz vagy ordítasz belül.


👉Mert megint nem értenek.
👉Mert megint nem vagy fontos.
👉Mert megint túl sok vagy.
👉Vagy éppen túl kevés.

Íme 4 mélyrétegű igazság, amit egy párkapcsolati veszekedés arcunkba fröcskölhet.
Nem szép, de igaz.

És ha elbírod a tükröt, a veszekedések után…
aztán egyre gyakrabban már közben is, akkor nem éltünk hiába,
és ez a cikk adott neked valamit.

Bevállalós vagy, vagy sem?

„Mi van, ha nem a párod bánt – csak egy régi seb újra fáj?”
Mi van, ha nem a jelen hibás, hanem az, amit magaddal cipelsz régóta –
és minden veszekedés csak megmutatja, hol fáj még mindig?
Ha készen állsz végre nemcsak túlélni, hanem érteni és gyógyítani is a kapcsolati mintáidat, akkor van ehhez számodra egy kutya jó sztorim...
👉Az ördög talicskája - párkapcsolati bukfenckalauz, csak bevállalósoknak.
Az ördög talicskája – egy szókimondó, tükröt tartó önismereti kalauz nőknek, akik nem akarnak többé statiszták lenni a saját szerelmi életükben.
Most letölthető. Most kezdheted másképp.
Most ajándék hangoskönnyvel.

2. Nem az fáj, amit mondott, hanem, amit mások nem mondtak elégszer

Hányszor hallod vita közben?
„Nem kell mindig mindent túlreagálnod.”

Ez a mondat látszólag ártalmatlan. De belül valami mégis szétroppan.
Mert hirtelen nem 38 éves vagy, hanem 7.
És anyád áll előtted a konyhában, amikor sírsz,

mert bántottak az iskolában, és csak annyit mond:
„Na, ne csináld a fesztivált.”

És, most, az Ő mondata számodra már nem a jelennek szól.
Nem ő mondta először.
Csak most nagyon közelről hallatszik, és attól, akitől mást várnál.

Ezért fáj.

Nem a szavak jelentése, hanem a hiány miatt, amit régóta cipelsz,
és amiről Ő (a párod) semmit nem tud…

Vagy lehet, hogy tud, hiszen őt is pont így állították le, tették a hidegre…
(De ez már egy másik cikk témája…)

Vagyis ez nem ő, de aki reagál, az még mindig én vagyok

A partnered épp elfordul, amikor beszélsz hozzá.
Te meg felrobbansz:

„Most komolyan? Ennyit se érdemlek, hogy rám nézz?!”

Ő nem érti. Szerinte csak a kávét öntötte ki.
Te meg nem érted, miért vagy ennyire kiakadva.
De valójában nem őrá haragszol.

👉Hanem arra a fiúra,
aki az első randin nem jött el.
👉Vagy arra az apára, aki sosem kérdezte meg, mit érzel.
👉Vagy arra az exre, aki mellett folyamatosan egyedül voltál.

Ő most csak... rátenyerelt.
A detonátorodra.

És azt hiszed, a robbanás miatta van.
Pedig a tűzszerkezet benned ketyeg már jó pár éve.

A szeretet nem a "minden eltűrése"

Mi lenne, ha nem a másikat próbálnád megjavítani
– hanem először magadat megérteni?
Az örök újrajátszások, a robbanások, a belső detonátorok nem véletlenül aktiválódnak újra meg újra.
Ha elég bátor vagy megnézni, mi van a reakcióid mögött, Az ördög talicskája megmutatja az utat.
Szókimondó, tükörtartó önismereti e-book, nőknek,

akik végre nem csak túlélni akarnak egy kapcsolatban,
hanem önmaguk mellé állni.

👉Most ajándék hangoskönyvvel együtt töltheted le.

3. Amikor azért támodok, hogy ne kezdjek el bőgni

Szóvá teszel valamit. Nem jön válasz.
Egy perc csend.
Aztán kiborítod a bilit:

„Te sosem törődsz velem! Sosem figyelsz rám! Te csak magaddal foglalkozol!”

A hangod egyre élesebb. A mondatok már nem is igazán róla szólnak.
Csak tombol benned a kétségbeesés:
„Hallj meg végre! Vegyél észre! Láss meg!”

De nem tudod így mondani.
Túl sebezhetővé tenne.
Ezért inkább támadsz. Hogy ne omolj össze.

És ő védekezik. Ahelyett, hogy megölelne.
Mert azt hiszi, harcolni jöttél.
Pedig csak szeretni akarod végre magad valakinek a szemében.

A vitát vele vívod – de a válaszokat valójában mástól szeretnéd hallani.

Amikor azt várod, hogy a párod mondja ki:

„Fontos vagy. Értékes vagy. Igazad van. Megérdemled, hogy szeressenek.”
– akkor lehet, hogy nem őrá vársz igazán.

Lehet, hogy az anyádra.
Vagy az első szerelmedre, aki elhagyott valaki másért.
Vagy arra a tanárra, aki sosem dicsért meg, csak szúrósan nézett.

És hiába próbálod most kikövetelni, hogy valaki végre kimondja,
amire szükséged van – ő nem fogja tudni.


Nem tudhatja. Nem volt ott ezekben a helyzetekben.
Mert nem érzi azt a régi hiányt, ami benned még mindig éhes.

De ettől még nem gonosz.
Csak nem ő a megoldás.

Amit vársz tőle, nem az ő feladata

Ha mindig a másikból próbálod kihúzni a választ,
amit belülről hiányolsz, sosem lesz elég.
Nem azért, mert ő kevés. Hanem mert ez nem az ő feladata.
Az ördög talicskája segít felismerni, mikor harcolsz valójában valaki más árnyékával – és hogyan állhatsz végre a saját oldaladra.

📖 Letölthető önismereti e-book azoknak a nőknek, akik nem nyugszanak bele a méltatlan kapcsolatok ismétlődésébe.
🎧 És most ajándék hangoskönyvvel együtt viheted magaddal. Mert ezt a belső utat hallani is kell, nem csak olvasni.

📥

4. Hogyan szabadulj a veszekedések kapcsolatromboló hatásától?

És ha már robbanni készülsz, de mégsem akarsz belepusztulni egy újabb veszekedésbe...

Akkor próbáld ki az egyik (vagy mindhárom) mentőövként működő,
egyszerű gyakorlatot:

1. Mozgasd meg a tested – mielőtt kinyitnád a szádat!

Igen, szó szerint.
Menj el fogat mosni.

Vagy moss el két tányért.
Rúgd meg a fotel sarkát.
Fújj egyet, mint egy bika.

A feszültség nemcsak a lelkedben van – a testedben is.

Ha kicsatornázod, esélyt adsz a szívednek is,
hogy szuszogjon egyet, mielőtt visszaszólna.

2. Mondd ki egy mondatban, amit valójában érzel – de csak magadnak.

Ez nem afféle „mantra”, hanem nyers, hús-vér belső igazság:
Most nagyon fáj, hogy megint láthatatlannak érzem magam.
Azt kívánom, bárcsak valaki kimondaná helyettem, hogy elég vagyok.

Ahogy kimondod, csökken a belső nyomás.
Nem kell kimondani a másiknak.

Elég, ha te végre meghallod.

3. Kérdezd meg magadtól: ha most kiszállnék ebből a játszmából…
mit csinálna a méltóságom?

Ez nem azt jelenti, hogy te vagy a hibás.
Ez azt jelenti, hogy van választásod.
A méltóságod nem kiabál. Nem is menekül.
A méltóságod néha csak azt mondja:
„Ez most nem rólam szól. És nem viszem tovább.”

Akár csak egyiket is megcsinálod legközelebb, az már nem ugyanaz a minta.
És ha elkezded máshogy reagálni…
egyszer csak a másik is máshogy néz majd rád.

Vagy ha nem – te akkor is több leszel attól, hogy nem a fájdalmadból reagáltál, hanem abból, aki már tudja, hol fáj – és hol nem kell tovább küzdeni.

És ha már képes vagy máshogy reagálni,
akár csak egyszer, akár csak egyetlen apró gesztussal…

akkor már nem vagy benne ugyanabban a történetben.

És itt kezdődik a valódi kiút.

Nem hangosan. Nem nagy bejelentésekkel.
Hanem csendben. Belül.
Ahol végre te írod újra a forgatókönyvet.

Nem kell háttérben maradnod!

📖 Az ördög talicskája – a sztori, ami nem megoldásokat kiabál a füledbe, hanem tükröt tart, és kérdéseket tesz fel.
💥 Hogy lásd, mikor nem a párod bánt – csak egy régi seb újra fellángolt.
🎧 Most ajándék hangoskönyvvel együtt viheted magaddal.

📥

Teszteld magad!

Ha nem tudod, hányadás is állsz magaddal, két tesztünk is van, amelyekkel lemérheted, hol állsz az önszeretet, és hol a belső gyermekeddel való kapcsolatodban.

Eleged van a kapcsolati káoszaidból? Jó helyen vagy.
Ez nem egy szokványos párkapcsolati blog.
Itt gubancokat bogozunk, játékos teszteken keresztül ismerjük meg önmagunkat, és közben nevetve tanulunk. Ha unod a kliséket,
szeretnéd végre visszakapni a saját életed, és újra felszabadultan nevetni, köztünk a helyed. Itt nem vagy egyedül.

Csatlakozz!

Created with © systeme.io

Privacy policy | Terms of use | Cookies