Ha jól belegondolok, eddigi kapcsolataimban mindig érzelmileg elérhetetlen emberekkel volt dolgom…
Óóóó, magasságos Antaresz!
Hogy a csudába ne lett volna így,
amikor az első mintám, az "első szerelmem", a papám is ilyen volt…
Meg kiszámíthatatlan.
Igaz, lehetett vele bohóckodni és nevetni, de azért észnél kellett lenni,
mert ha éppen nem volt formában, akkor jobb volt messzire elkerülni.
Nem, minta bántott volna… csak épp lefagytam a közelében, ha bármiféle érzelmi reakció megbolygatta mélabús magábaroskadását.
Hogy miért nem választottam olyan pasit, aki ennek az ellenkezője volt?
Hát, hosszú sora van annak édeslelkem 😀
Ha te is mindig az elérhetetlent választod, lehet,
hogy nem is a szerelemre vágysz – hanem a lehetőségre, hogy végre képes legyél kilépni ebből szörnyű mókuskerékből.
A baj csak az, hogy a legtöbb kapcsolat nem bírja el, ha terápiának használják.
És, ha egyre gyakrabban merül fel benned a gondolat, hogy talán nem is a pároddal van baj – hanem azzal, ahogy magadra reflektálsz...
📖 Akkor Az ördög talicskája párkapcsolati sztorija neked szól.
Nem a pasit elemzi. Téged hív vissza önmagadhoz.
🎧 És most ajándék hangoskönyvvel együtt viheted magaddal – hogy ne csak értsd, hanem érezd is, miért választottál eddgi úgy, ahogy, és hogyan tudod megtörni az ördögi kört.
1. A leggyakoribb ok bennem:
Honnan az öreganyám térgyekalácsából tudhattam volna, mit csinálok?
LEFORDÍTOM:
👉nem voltam tudatos a belső működésemre
👉nem tudtam, hogyan működnek ezek a kapcsolatkialakító mechanizmusok (Szépen fogalmaztam? Hát, nem! De legalább szabatosan)
2. A kicsit mélyebb, lelki ok:
👉mivel azt tapasztaltam az “első szerelmemtől”, a papámról: ilyen a szeretet,
meg se fordult a fejemben, hogy nem, nem ez a szeretet.
Vagyis a "számomra jó" helyett a "számomra ismerőst" választottam.
3. A még trükkösebb "agymenés"
Azt hittem, azért nem működik a kapcsolat,
👉mert még nem én vagyok elég jó. Ő azért elérhetetlen, mert nem éri meg neki.
👉vagyis, mert én nem vagyok még az a nő, akiért valaki elérhetővé válik.
Szóval még jobban próbáltam megérdemelni ŐT...
(Hát... volt ebben is pár elvesztegetett év.)
4. A kimondhatatlan félelem:
👉Mi van, ha valaki tényleg elérhető?
👉Aki tényleg ott van, nyitott, figyelmes, állandó, elérhető?
👉Fogalmam sem volt, hogyan kell viselkednem egy ilyen emberrel. Még a gondolattól is lefagytam. (Hogy ez milyen grincs már, nem? )
Mivel a kapcsolatban az elején nem volt hajsza, nem kellett benne bizonyítanom.
Tök unalmasnak hittem az egészet.
Később jöttem rá: az intimitástól jobban féltem, mint az elérhetetlenségtől.
Ha a „nem vagyok elég jó” évekig nálad is "kapcsolat" nevén futott,
ideje új címkét tenni rá:
„nem volt még szavam ezekre.”
Nem baj, ha eddig csak az ismerőst választottad.
De ha már látod, hogy nem a jót… akkor most van esélyed újraírni a választást.
📖 Az ördög talicskája nem ment fel,
de visszavisz oda, ahol először nem figyeltek rád –
és ahol végre te mondhatod ki: „most már én döntök.”
🎧 Most ajándék hangoskönyvvel együtt viheted.
Magaddal. Magadért.
Mikor jöttem rá, hogy nem a pasikkal van baj?
Amikor először nem vágytam rá,
👉hogy végre engem válasszon,
👉amikor elkezdtem én választani.
Nem mondom, hogy az út végére értem…
de azt már tudom, hogy legközelebb ÉN VÁLASZTOK.
Hogy kit?
Először ezt akartam írni; biztos nem fog hasonlítani az apámra…
De meggondoltam..
Talán azt, aki nem hangos, nem titokzatos, nem lesz se felhő, se vihar.
Vagy talán azt, akivel lesz ez is, az is.
Mert amikor ide elérsz, már állod a felhőt is a vihart is, mert tudod,
te választottad, és ha nem bírsz vele, választhatsz másként!
Az elején minden annyira ígéretes, hogy szinte elhiszed: ez most végre más lesz.
Aztán egyszer csak azt veszed észre, hogy te vagy az, aki beszél.
Te vagy az, aki figyel.
És ő?
Csak lebeg a saját világában – vagy hárít, vagy viccel, vagy megsértődik.
És persze te vagy a túlérzékeny. Meg a problémás.
De mit is jelent az, hogy valaki érzelmileg éretlen?
Nem azt, hogy rossz ember.
Csak azt, hogy nem tud veled lenni ott, ahol a kapcsolat valóban történik:
👉a sebezhetőségben.
Az ő világa még a „nem akarlak bántani téged” szinten rekedt – miközben te már „látni akarom, ki vagy valójában” mélységre vágysz.
És ha azt érzed, hogy te mindig két ember helyett érzel,
gondolkodsz és kapcsolódsz – akkor lehet, hogy nem a szeretet hiányzik,
hanem az érzelmi érettség.
Most pedig a jelek
1. Kis dózisú jelenlét
A közelsége olyan, mint a wifi a lakás legtávolabbi sarkában: időnként felvillan, de használhatatlan.
2. Érzelmi értetlenség
Ha kimondasz valamit, az arcán az a tekintet jelenik meg, amit mások akkor vágnak,
ha idegen nyelven szóltál hozzájuk.
3. Intimitáskerülő menekülőmanőverek
A „beszélgessünk” szó hallatán úgy tesz, mint aki hirtelen fontos hívást kapott – saját magától.
4. Kapcsolódási defenzíva
Minden érzelem, amit megosztanál, nála átmegy titkosított fájlba – sosem tudja megnyitni.
5. Érzelmi érvénytelenítés
Ha boldog vagy, „minek túlreagálni”, ha szomorú vagy, „majd elmúlik” – és már csak te vagy ott, a saját mondatod végén.
Ha úgy érzed, hogy mindig te cipelsz mindent egy kapcsolatban, lehet, hogy nem a szeretet fogyott el – csak a remény, hogy egyszer megérkezik.
De van egy jó hírem: nem muszáj tovább várni.
Van út visszafelé. Be a saját erődbe. Ki az érzelmi koldulásból.
📖 Az ördög talicskája segít meglátni, mikor választasz újra és újra olyat,
aki nem tud ott lenni veled – és mikor jött el az ideje annak, hogy te legyél az,
aki választ.
🎧 Most ajándék hangoskönyvvel együtt viheted –
mert ez a történet nemcsak olvasva, hanem hallva is felszabadító.
Ha nem tudod, hányadán is állsz magaddal, íme a tesztünk, amellyel lemérheted, hol állsz a tudatos párválasztás porondján?
Eleged van a kapcsolati káoszaidból? Jó helyen vagy.
Ez nem egy szokványos párkapcsolati blog.
Itt gubancokat bogozunk, játékos teszteken keresztül ismerjük meg önmagunkat, és közben nevetve tanulunk. Ha unod a kliséket, szeretnéd végre visszakapni a saját életed, és újra felszabadultan nevetni, köztünk a helyed. Itt nem vagy egyedül.
Created with © systeme.io
Privacy policy | Terms of use | Cookies