Kompromisszum vagy önfeladás? Ami nem öl meg...

Sokáig hittem, a titkos kapcsolataimban folyamatosan kompromisszumokat kötök.
De idővel mindegyikben betelt a pohár, mert az adok-kapok egyensúlya vészesen kezdett kibilleni, és lassan már azt sem tudtam, ki is vagyok én valójában.
Erőm utolsó morzsáit emésztette fel, hogy
mindig én alkalmazkodom,
mindig én vagyok, aki megért, aki elfogad
aki áldozatokat hoz.
Végül asztalt borítottam, aztán visszatáncoltam.
Míg végül megértettem.
Kompromisszumok helyett a teljes önfeladás állapotába navigáltam magam.

Kompromisszum = két ember egyformán mozdul.
Önfeladás = egy ember folyamatosan húzódik össze.

– A férfi rendezi a helyzetét. Nem egyik napról a másikra, de konkrét lépéseket tesz. Beszél a társával, különköltözik, időkeretet szabtok, minden átlátható, egyértelmű.

– Nem csak akkor találkoztok, amikor neki kényelmes.

– Vannak határok: nem tűnsz el, ha nem ír. De nem is ülsz készenlétben. Nem tűnik el, ha problémák adódnak, megbeszéltek mindent.

– A kapcsolat halad valahova, még ha lassan is.

Itt lehet, hogy vársz.
Lehet, hogy nem azonnal költöztök össze.
De közben nem zsugorodsz.
Ez kompromisszum.

– Három éve „rendezi” az otthoni helyzetet.
– Ünnepeken mindig egyedül vagy.
– Nem csöröghetsz rá este.
– Nem jelölheted be a közösségi médiában.
– Nem kérdezhetsz rá, mikor dönt.
– Nem lehetsz szomorú, mert azzal „nyomás alá helyezed”.

És közben folyamatosan te vagy, aki mentegeted:
„Most nehéz időszaka van.”
„Majd ha a gyerek nagyobb lesz.”
„Nem akarom sürgetni.”

Itt már nem közös a mozdulás.
Itt te alkalmazkodsz az ő keretrendszeréhez.

A kompromisszum azt jelenti:
„Mindketten adunk valamit, hogy középen találkozzunk.”

Az önfeladás azt jelenti:
„Én adok mindent, hogy ő ne veszítsen semmit.”

A kompromisszum után megmarad önbecsülésed.
Van a kapcsolatban valamiféle egyensúly...
és még ebben az esetben is dönthetsz úgy, hogy elég volt.

Az önfeladás után marad a csendes szégyen,
mert tudod: ennél többet érsz.

És a legfontosabb különbség?

A kompromisszum erősít.
Az önfeladás lassan felemészt.

Ha egy kapcsolatban rendszeresen kisebbnek érzed magad,
mint amekkora valójában vagy, az nem kompromisszum.
Ez önfeladás.
Nem emelkedés, hanem süllyedés.
Nem növekedés, hanem csökkenés.

És ezek soha nem a szeretet mellékhatásai.